összetesz
összetesz tárgyas ige
1. <Két v. több dolgot> úgy helyez egymás mellé, hogy érintkezzenek. Tégy össze négy széket, és kész az ágy. || a. <Páros testrészt> együvé (egymáshoz, egymásra v. egymásba) tesz. Összeteszi a (két) → kezét v. kezeit. Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. (Arany János) Összeteszem a két kezem, s nem akarok változtatni semmin. (Justh Zsigmond)
2. (nyelvtudomány) <Két, néha több, együttesen egy egységes fogalmat kifejező szót> rendsz. egy hangsúly alá von, egyetlen szóként kezd kezelni s rendsz. egybeír. Nyelvünk úgy is alkot új szavakat, hogy két egyszerű szót összetesz.
3. (bizalmas) <Két v. több személyt> egymás közelébe helyez, ugyanabba a csoportba, ugyanarra a munkahelyre oszt be, v. az iskolában egymás mellé ültet. Ezt a két gyereket nem jó összetenni. Minket megint összetettek. || a. (bizalmas, gyak. rosszalló) Összetesz vkit vkivel: vki mellé, vkinek a közelébe v. vkivel közös munka helyre, csoportba helyez, rendsz. nem előnyösen. Kérem, ne tegyenek össze ezzel az emberrel!
4. (átvitt értelemben) <Két v. több dolgot> közös célra egyesít. Összeteszik erejüket, pénzüket; (tréfás) összeteszik, amijük van: a) összeadják a pénzüket; b) (durva) közösülnek. || a. (régies) <Jótékony célra> összead vmit. Négy hónap óta esdeklünk hiába, Hogy jó urunkért engedj harcra kelnünk, Vagy összetennünk váltságúl fejére, Mit ily nehéz, ily háborús időben Sok évek által szűken gyűjtheténk. (Vörösmarty Mihály)
5. (ritka, bizalmas) Össze van téve: <több személyből, ill. dologból> áll, összetevődik. Kikből van összetéve a bizottság? Miből van összetéve a víz?
összetehető; összetevés.
