összecsukódik
összecsukódik tárgyatlan ige
1. Ügy csukódik be, hogy két összetartozó – s rendsz. forgó körül mozgó – fele szorosan egymás mellé v. egymásra kerül; zárul. Összecsukódik az ajka; összecsukódik az ajtó, az olló. Szája összecsukódott, szemei halformára kinyíltak. (Jókai Mór) || a. Összecsukódik vmi: forgókon mozgó alkatrészekből álló v. rozoga bútor két v. több része hirtelen egymáshoz, egymásba csukódik. A szék összecsukódott. A nyugágy összecsukódott alatta.
2. Összecsukódik vmi: vminek az a tulajdonsága van, hogy össze lehet csukni. Ez a bicska nem csukódik össze.
3. (bizalmas) <Láb> összecsuklik. [A kutya] egy-két lépést tett, bóklászva, akkor azonban kalimpáló lábai összecsukódtak, lerogyott a földre. (Kosztolányi Dezső)
4. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy ütés következtében> cselekvésre képtelenné válik, esetleg eszméletét veszti. A horogütéstől összecsukódott, és elterült a szorítóban.
összecsukódás; összecsukódó; összecsukódott.
