öntecs
öntecs [e] főnév -et, -e [ë, e] (kohászat)
Az öntött vas- v. más fémtömegből a hengerlés céljának megfelelő szelvényalakot biztosító hengerköpenybe öntött és megmerevedett csonka gúla v. csonka kúp alakú, sima felületű tömb. Hengerelt öntecs; öntecset készít.
Szóösszetétel(ek): öntecsfej; öntecskéreg; öntecssüveg; öntecsvég.
