önfenntartás
önfenntartás főnév
1. Az egyéni élet v. a közösség létének fenntartását biztosító szükségletek ellátása; létfenntartás. Az önfenntartás költségei; az önfenntartáshoz szükséges munka, jövedelem, pénz. Keresete csak az önfenntartásra volt elég.
2. (választékos) Az egyénnek, ritk. a közösségnek az az ösztönös törekvése, hogy életét megvédje, fenntartsa, a fenyegető veszélyeket leküzdje, ill. kikerülje. Az önfenntartás ösztöne. Életét annak köszönhette, hogy az önfenntartás ösztönével a vele együtt zuhanó karfába kapaszkodott. (Kosztolányi Dezső)
