otthonosság
otthonosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. Az otthonos melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot, vkinek, vminek otthonos volta (vhol). A vendég kedves otthonossággal telepedett egy karosszékbe. A lakás otthonossága megnyerte tetszését. Ákos átfázva, most a jó fűtött szobában Erzsébet párolgó tálai előtt az otthonosság minden örömeit élvezé. (Eötvös József)
2. (átvitt értelemben) Alapos tárgyismeret, jártasság. Az Árpád-kori történelemben páratlan otthonossággal mozog.
