oltó [1]
oltó [1] melléknév és főnév, (ritka, tájszó) ojtó
I. melléknév Olyan, aki, ami olt [1]. A tüzet oltó diákok; a szomját oltó turista: a tüzet oltó víz; a meszet oltó építőmunkás. || a. Olyan <eszköz>, amellyel oltanak.
II. főnév -t, -ja Tejoltó.
Szóösszetétel(ek): 1. oltógödör; 2. poroltó; tejoltó; tűzoltó.
