odavetőleg
odavetőleg [e-e] határozószó (kissé választékos)
<Mondást jelentő igék v. kifejezések mellett:> minden bevezetés, előkészítés és okozati összefüggés nélkül; úgy, mintha a dolognak semmi jelentősége nem volna; mellékesen, mellesleg. Odavetőleg megjegyezte, hogy ma este érkezik az apja. Vannak itt most? – kérdezé a báró odavetőleg a csárdásnétól. (Jókai Mór) Mit tart ön a … vámkérdésről? – kérdezte az iskolaigazgató úr, úgy odavetőleg formán, de igen barátságos mosollyal. (Tolnai Lajos) A diáknak és a szegény költőnek tudta a meséjét, furcsán, halkan, odavetőleg elmondta. (Krúdy Gyula)
