odaláncol
odaláncol tárgyas ige
1. Odaláncol vmihez, vkihez: vmely távolabbi(nak tekintett) tárgyhoz v. (ritka) vmely megnevezett élőlényhez lánccal odaköt vkit, vmit. Odaláncolják a falhoz, a gályához. Te fogva voltál? – Fekete, föld alatti börtönben … Odaláncolva kezem, lábam két nagy, nehéz kőhöz. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Odaláncol vkihez, vmihez: <személyt, közösséget> arra kényszerít, hogy szoros és tartós kapcsolatba kerüljön vkivel, vmivel. A betegágyhoz odaláncolva megunta már az életét is. Odaláncolták egy férfihoz, akit nem szeretett. A kiegyezés odaláncolta az országot a Habsburg-birodalomhoz.
odaláncolás; odaláncolható; odaláncoló; odaláncolt; odaláncoltat.
