nyüszít
nyüszít tárgyatlan ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (hangutánzó)
<Kutya fájdalmában v. félelmében> folytonos, vékony, éles, erősödő és halkuló hangot ad; szűköl, vonít. Nyüszítenek a kutyák. A komondor nyüszítve ugrott fel helyéről. [A kutyán] úgy végighúzott, hogy keservesen nyüszítve ment vissza. (Vas Gereben)
nyüszítés; nyüszítő; nyüszíttet.
