nyugtalankodik
nyugtalankodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (-t ragos mértékhatározóval is)
1. (néha rosszalló) Nyugtalanul viselkedik; nyugtalanul izeg-mozog. Az éjjel sokat nyugtalankodott a beteg. Ez a gyerek folyton nyugtalankodik. Vihar előtt nyugtalankodnak az állatok. Nyugtalankodik a tenger.
2. Nyugtalan (2a, b), aggódó, izgatott (lelki)állapotban van, nyugtalanságot érez, aggódik. Vki, vmi miatt, vkiért, vmiért, vmin nyugtalankodik. Nyugtalankodik gyermekének rosszulléte miatt. Sokat nyugtalankodott családja egészségéért. Ezen ne nyugtalankodj! Druma … Nyugtalankodott, hol marad oly sokáig az a Stefi, hisz csak a Fő utcára szaladt, a postára. (Kosztolányi Dezső)
nyugtalankodás; nyugtalankodó.
