nyugtalanít
nyugtalanít tárgyas ige -ott, -son; -ani (-ni)
1. Nyugtalanná (2a, b), aggódóvá tesz vkit, vmit. Nyugtalanítja az eset, gyermekének betegsége, anyjának késői távolléte. Engemet nyugtalanít az, hogy te titkolózol. (Jókai Mór) Ez a mi szép, koldus, úri fajunk Nyugtalanít. (Ady Endre)
2. Zavar, zaklat, háborgat. Lármájukkal nyugtalanítják az alvókat. Ijesztgetéseikkel nyugtalanították a gyerekeket. Folyton nyugtalanítják az ellenséget.
nyugtalanítás; nyugtalanítható; nyugtalanító; nyugtalanított; nyugtalaníttat.
