nyitás
nyitás főnév -t, (-ok), -a
1. (csak egyes számban) A nyit (I. 1–5, 8, II. 1–5) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit (meg- v. ki)nyitnak, kitárnak. Ablak, ajtó nyitása. || a. Az az időpont, amikor az üzleteket, közintézményeket kinyitják a közönség szolgálatára. Nyitás reggel nyolc órakor. A vevők már nyitáskor ott tolongtak az üzlet bejáratánál.
2. (csak egyes számban) (szőlészet) Szőlőnyitás. A szőlő nyitása tegnap megkezdődött. Elmúlnak a szent heverdel napok… jön a nyitás, meg a szántás, meg a palántálás. (Móra Ferenc)
3. (játék) <Sakk-, ill. némely kártyajátékban> az első lépések, ill. hívások, amelyekkel a játszmát megkezdik, ill. ennek a kezdésnek vmely sajátos, kialakult módja. Vezércsel a szokott nyitása. Az óvatos játékosok a zárt nyitásokat kedvelik. Az ellenfél ügyes nyitása megbuktatta a felvevőt.
Szóösszetétel(ek): hitelnyitás; kapunyitás; pénztárnyitás; szőlőnyitás; üzletnyitás.
nyitási; nyitású.
