nyelvtehetség
nyelvtehetség főnév
1. Vkinek az a képessége, hogy könnyen tanul idegen nyelveket. Van nyelvtehetsége.
2. Olyan ember, aki könnyen tanul idegen nyelveket. Nagy nyelvtehetség. Kis Mezzofantikat mutogatnak nekem boldog szülők … Szomorúan bámulom a kis nyelvtehetségeket. Egyetlen nyelven se tudnak, de kettőn gagyognak, hármon-négyen hebegnek. (Kosztolányi Dezső)
