mozgató
mozgató melléknév és főnév
I. melléknév -an, -bb
1. Olyan, aki, ami mozgat (1) vmit. A bábot mozgató bábjátékos; a gépet mozgató motor; az ujjakat mozgató izmok.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Cselekmény, történés, jelenség, folyamat keletkezését, lefolyását, megtörténtét> előidéző. Ő volt a harc mozgató ereje, mozgató rugója. Az én benső világom mozgató okait csak én tudom. (Justh Zsigmond)
II. főnév -t, -ja (átvitt értelemben) Mozgató (I. 2) személy. → Első mozgató; az ügy mozgatója. Meg kell keresni, ki a mozgató ebben az áskálódásban. || a. Vmit mozgató, működtető gép, alkatrész. A magasnyomású gőz a szerkezet mozgatója. Az önműködő berendezés az egész mechanizmus mozgatója. || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Mozgató (I. 2) erő, ok; hajtóerő, rugó (2). A világpolitika mozgatója.
Szóösszetétel(ek): 1. mozgatóideg; mozgatóizom; mozgatószerv; 2. anyagmozgató; világmozgató.
