minősíthetetlen
minősíthetetlen [e-e-e] melléknév -ül, (régies) minősíthetlen
Olyan <magatartás, megnyilatkozás>, amelyet még minősíteni (4) sem lehet; nagyon durva, aljas. Minősíthetetlen kijelentés, viselkedés. Minősíthetetlen… már ez szörnyűség! erre nem is lehet nevet találni. (Jósika Miklós)
minősíthetetlenség.
