minősített
minősített [ë] melléknév -en [e]
1. (hivatalos, választékos) Olyan <dolog>, amelyet minősége szerint vhogyan osztályoztak, vhova besoroltak. Első osztályúnak minősített áru, vendéglő; bizalmasnak, költőinek, népinek minősített kifejezés, szó, szólás.
2. (hivatalos) Olyan <személy>, akiről hivatalosan véleményt nyilvánítottak. Jól minősített tisztviselő; kedvezően minősített pedagógus.
3. (választékos, rosszalló) Olyan <hibáztatott cselekvés, eljárás, személy>, amelyet, akit mindenki annak tart, aminek nevezik; vitathatatlan, kétségtelen, hamisítatlan. Minősített naplopás, naplopó.
4. (jogtudomány) Olyan <bűncselekmény v. eset>, amelyet a tételes törvény vmely meghatározott bűncselekmény körén belül mint különösen súlyosat kiemel. A betörés útján elkövetett lopás minősített lopásként büntetendő.
