ministráns
ministráns melléknév és főnév, (ritka) minisztráns (vallásügy)
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki ministrál. Ministráns fiú. A ministráns gyerek háromszor zördít a repedt acélcsengőkkel. (Gárdonyi Géza)
2. Ilyen személyhez tartozó. Ministráns karing.
II. főnév -ok, -a Ministráns személy, rendsz. fiatal fiú. A miatyánknak az első felét a pap szokta elmondani a ministránsokkal együtt. (Jókai Mór) A minisztráns csenget, a… plébános kilép a sekrestyéből. (Kuncz Aladár)
Szóösszetétel(ek): ministránsruha.
