mennydörög
mennydörög ige
1. tárgyatlan (alany nélkül, csak egyes számban) A villámlást követően hatalmas erejű, messze morajló hang hallatszik. Mennydörög, itt a vihar. Már erősen mennydörgött, amikor elindultunk.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Tárgy, eszköz jelenség, ill. a hangja> ilyen hangot ad, hallat (ill. hatalmas erővel morajlik, dörög, dübörög). Mennydörög a lezúduló (kő)lavina, a vízesés (robaja), a visszhang. Puska roppan, az ágyu mennydörög. (Vörösmarty Mihály)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Személy, ill. a hangja> messze morajló, igen erős hangon szól, beszél, ill. hatalmas erővel morajlik, dörög. A tömeg mennydörögve zúg. Az egész teremben mennydörgött a taps, az éljen. Igazat mondjon! mennydörgött Laucsik haragosan. (Mikszáth Kálmán) Döme a korrupcióról mennydörgött, mely elárasztja egész Európát. (Babits Mihály) || a. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vki ilyen hangon mond vmit. Minden függetlenségi párti politikus jósolgatta ugyanezt, amit a kapitány mennydörgött. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) Mennydörög vki, vmi ellen: hangosan kifakad ellene; ellene támad. Az ellenzéki képviselő az adók ellen mennydörgött a parlamentben. A szónok az árulók ellen mennydörög. Elkezdett mennydörögni azon visszavonást szító bujtogatók ellen, akik a szegény föld népét veszedelembe csábítják. (Jókai Mór) Hajdanta kálvinista prédikátorok zúgtak és mennydörögtek az istentagadók ellen. (Krúdy Gyula)
4. tárgyas (ritka, irodalmi nyelvben) Kissé szónokias, haragosan dörgő hangon mond, előad vmit. Két szó menti meg A mindenünnen megtámadt nagy eszmét. | A jók számára mondjuk egyikét… A másikat a bűnre mennydörögjük. (Madách Imre) Jól van – mennydörögte hadi üzenet alakjában Stevo. (Mikszáth Kálmán)
mennydörgő.
