lapítás
lapítás főnév -t, (-ok), -a
1. A lapít (1) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit (vkit) (össze)lapítanak; lapossá nyomás, préselés, verés, alakítás. A vasdarabnak vékony lemezzé lapítása.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) A lapít (3) igével kifejezett magatartás, állapot; feltűnést kerülő megbúvás, meghúzódás vhol. A fűben, a sarokban való lapítás. A harcos kiállás helyett a lapítást választotta.
lapítási.
