lakoma
lakoma főnév ..mát, ..mája
1. (választékos) Rendsz. vmely örvendetes esemény, emlékezetes nap (évforduló) alkalmából v. vkinek a tiszteletére rendezett vidám, esetleg ünnepi hangulatú társas étkezés, bőséges evés-ivás. Születésnapi, ünnepi lakoma; nagy lakomát ad; lakomát ® áldoz; lakomát ül. S az asztal végén, vidám lakomán. Mért sírtam én, mint az elátkozott: Ne értsétek meg azt, ti boldogok! (Juhász Gyula) || a. (bizalmas) Bőséges étkezés. Száraz lakoma. Ebből nagy lakoma lesz. Hazamegy, és nagy lakomát csap. Lesz bőjtje a nagy lakomának. (Ady Endre)
2. (bizalmas) A lakomán feltálalt v. elfogyasztott eledel. Ízletes lakoma. Végigette a lakomát. Testet éleszt és táplál a Lakoma. (Vörösmarty Mihály) Durva hajósnak Víg lakomátul Keble kitágul. (Reviczky Gyula)
Szóösszetétel(ek): 1. lakomaasztal; lakomaterem; 2. gyászlakoma; szeretetlakoma.
lakomai; lakomás.
