kutatás
kutatás főnév -t, -ok, -a
1. Általában a kutat igével kifejezett cselekvés, eljárás, munka; alapos, buzgó keresés. Kincsek után való kutatás. Hiábavaló kutatással töltötte az időt. Népes nagy városban gyakran fordul elő különféle okokból kutatás. (Táncsics Mihály) Mikor írni akartam ezt az életírást, az volt a szándékom, hogy egy vonallal sem írok többet, mint amit az élet belém dobott. Nem is végeztem helyszíni kutatásokat. (Móricz Zsigmond) || a. Az a tény, hogy vki (vmi) kutat vkit, vmit. A nyomozók, a rendőrség kutatásai. Kutatásai eredménytelenek voltak. || b. Az a cselekvés, hogy vkit, vmit kutatnak. Eltűnt személyek kutatása.
2. Kül. természeti kincs(ek) lelőhelyének megállapítására irányuló törekvés. Földméréstani kutatás; kutatás olaj után. || a. Ennek lényege, tartalma, eredménye. Az ő kutatásai alapján; ismerteti kutatásait.
3. (Tudományos) kutatás: vmely tudományos kérdés megoldása, új tudományos eredményekhez való eljutás végett folytatott tevékenység; tudományos munka. Élettani, irodalomtörténeti, nyelvészeti, vegytani kutatás; laboratóriumi kutatás; a legújabb kutatások eredményei; kutatásai körébe ® von vmit; kutatásokat folytat, végez. Rendszerem nincs és nem volt: tompa és ismeretlen ösztönök vezettek kutatásaimban. (Karinthy Frigyes)
Szóösszetétel(ek): atomkutatás; barlangkutatás; forráskutatás; házkutatás; irodalomkutatás; közvélemény-kutatás; őskutatás; rákkutatás; talajkutatás.
kutatási.
