kimer
kimer ige
tárgyas <Folyékony v. szemcsés anyagot> merve teljesen kiszed vmiből. Kimeri a csónakból, a kútból a vizet; kimeri a búzát a hombárból. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Ilyen anyagból meghatározott részt> merve kivesz. Kimert a búzából egy szakajtóval. Tíz vödör vizet mert ki a kútból. De mi híja látszik a mélylő tengernek, Ha egy-egy vödörrel belőle kimernek! (Arany János)
Szólás(ok): ld. kanál.
kimereget; kimerés; kimeret; kimerhető; kimerő; kimert.
