kikent-kifent
kikent-kifent [e-e] melléknév (rendsz. rosszalló)
Olyan <személy, kül. férfi>, aki magát a kelleténél jobban kicsinosította, akin a kendőzés feltűnő módon meglátszik. Kikent-kifent dáma, ficsúr. Más valamit mondott volna, csak ne ült volna itt az a kikent-kifent német az unokahúga oldalán. (Herczeg Ferenc) || a. Olyan <bajusz, frizura, haj, szakáll>, amelyet feltűnően, nagy gonddal rendbe hoztak, ill. kipödörtek.
