kikanyarít
kikanyarít tárgyas ige kikanyarint
1. <Rendsz. a kelleténél v. szokásosnál nagyobb darabot> ív alakban kivág, kimetsz, kihasít vmiből. Kikanyarít a talpbőrből egy jókora darabot. Kikanyarít egy szeletet a sonkából. Kikanyarít a legelőből egy darabot.
2. (népies, régies) Ív alakban megformál, kiképez. Kikanyarítja a horognak való vasat.
3. (népies) Ív alakban kifordít, kivezet vmit. Az utat itt kikanyarítják. || a. (népies, régies) <Állatot nyájból> ívben terelve kiválaszt, elkülönít. A gulyából néhány tinót kikanyarított.
4. (átvitt értelemben) <Szónoki beszédet, káromkodást, éneket> kacskaringósan kikerekítve, elnyújtva mond el, ad elő. Kikanyarítja az éneket; kikanyarít egy káromkodást. De jól kikanyarítottad ezt a mondatot!
kikanyarítás; kikanyarítható; kikanyarító; kikanyarított; kikanyaríttat.
