kiismerszik
kiismerszik [e] tárgyatlan ige -ett [ë]; -enék (-ene) [e, e-e], (tájszó) kiösmerszik (csak 3. személyben, felszólító módban nem haszn.) (ritka)
<Vmely dolog, jellemző vonásai következtében> több közül felismerhető. A király sátora … Messze kiösmerszett a többitől, bátor Egymást érte ottan a sok úri sátor. (Arany János)
