kifon
kifon tárgyas ige
1. (ritka) Kifon vmit: vmely szálas anyagnak összefont szálait kibontja. Kifonja a haját.
2. Vmiből kifon vmit: vmibe befont anyagot – a fonatot szétbontva – kivesz. Kifonja a ló sörényéből a rafiát. Hosszú fekete hajából a selyempántlikát kifonta. (Mikszáth Kálmán)
3. (ritka) <Megfonni való nyersanyagból bizonyos mennyiségű fonalat> megfon. Ennyi kenderből tíz orsó fonalat is kifonnak.
kifonás; kifonat; kifonható; kifonó; kifont.
