kifekszik
kifekszik ige
1. tárgyatlan Vmely kívül levő, kívül eső helyre fekszik. Kifekszik az erkélyre, a szabadba, a napra. A kutya kifeküdt a kapuba. Simonyi … kifeküdt a szabad ég alá. (Vas Gereben) Elhatároztam, hogy … kifekszem a keresztútra. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyatlan (ruházkodás) <Szövet, ruha> vmin simán fekszik, kisimul. Szabni csak úgy lehet, ha az anyag simán kifekszik. A ruha szépen kifekszik a háton.
3. tárgyas Kifekszik vmit: addig fekszik, míg ki nem gyógyul vmely betegségből. Ki kell feküdnie ezt a nyavalyát. || a. Kifekszik vmely időt: fekvő betegként tölti el. Bizony kifeküdte a hat hetet a mellhártya-gyulladással.
kifektet; kifekvés; kifekvő.
