készültség

Teljes szövegű keresés

készültség [cs v. tárgyas] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. (ritka) Általában az az állapot, melyben vki, vmi készen áll vmire, vminek a megkezdésére v. elvégzésére; vkinek, vminek vmire (fel)készült volta. A munkára, az útra való készültség. || a. (katonaság is) Az az állapot, hogy vmely fegyveres v. gyors segítség nyújtására hívatott alakulat, ill. annak egy része a laktanyában v. szálláskörletében állandóan készen áll a kivonulásra v. vmely (katonai) cselekményre, pl. járőrszolgálatra. Hadi, harci, katonai, rendőri készültség; szigorú készültség. A mentők, a tűzoltók készültségben voltak. A parancsnok készültséget rendelt el. || b. (katonaság is) Az ilyen állapotban levő alakulat, csapat. Készültséget vezényeltek ki. || c. (katonaság, elavulóban) Ilyen állapotban tartott kis létszámú osztag rendészeti járőrszolgálatra kivezényelve. Nem volt kimaradási engedélye, ezért a készültség bekísérte a laktanyába.
2. <Vmely ismeretkörben v. gyakorlati téren> tanulmányok, tanulás és gyakorlás útján szerzett jártasság, tudás; tanultság, képzettség. Tudományos készültség; nagy készültséggel megírt könyv. Ilyen gyatra készültséggel megy iskolába?  Állása, tudományos készültsége … egyaránt tiltja, hogy éppen rá nézve tegyünk ilyet föl. (Arany János) Maguk a német színészek is méltánylandónak találták a magyarok összevágó gyors játékát és készültségét. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): riadókészültség.
készültségi; készültségű.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT