kéjgáz
kéjgáz főnév
1. (vegyi ipar, elavult) Színtelen, szagtalan gáz, kis mennyiségben belélegezve kellemes kábulatot idéz elő; nitrogén-monoxid (NO). A kéjgázt régebben altatásra használták. A legdivatosabb fajtája volt az öngyilkosságnak ez idő szerint az, hogy az ember kéjgázt szítt fel. (Jókai Mór)
2. (bizalmas, tréfás) Csizmadia és kéjgáz: <annak jellemzéseként, hogy vmi fellengzős, értelmetlen ostobaságról van szó>.
