kártevés
kártevés főnév
1. Vmely kártékony állat, növény okozta kár, pusztítás. A marhabögöly, a pocok, az üszög kártevése.
2. (politika, 1945 után) Szándékos, tervszerű kár okozása a társadalmi vagyon rongálásával, pusztításával v. általában a közösség érdekei ellen irányuló ellenséges, káros tevékenység által. Gazdasági, politikai kártevés; az osztályellenség kártevése.
