kármentő

Teljes szövegű keresés

kármentő főnév
1. (népies) A boroshordó csapja alá tett edény, mely a csapból csepegő v. kicsorduló bort felfogja.
2. (népies) <Falusi kocsmában> lécekkel elkerített hely, ahol az edényeket, üvegeket, poharakat tartották, főleg azért, hogy verekedéskor kár ne essék bennük. A kocsmáros is behúzódott a kármentőbe a duhajkodó legények elől.  Furfangosabb elmével egy A léces kármentőbe megy S a fürge csaplárnét kivonja, Szintugy repit belé a kontya. (Arany János) || a. (tájszó) A szérű mellett levő két deszkafal, amely megakadályozza a mag elpergését cséplés idején. || b. (tájszó) Csűr belső oldalfala.
3. (cipészipar) Cipészek, csizmadiák szerszáma, vastag bőrdarab, lapos fadarab v. csont, melyet a cipész a felső bőrhöz szorítva elejét veszi annak, hogy a talp v. sarok faragásakor a felső bőrbe belevágjon.  A bőrkötény mellett feledett kármentő bizonyságot tenne róla, hogy a kérdéses férfiú azon érdemes polgárok osztályához tartozik, akik az emberiséget tyúkszemekkel ellátják. (Jókai Mór)
4. (elavult, tréfás) A ruhát védő, kímélő (munka)köpeny.  [A köpönyeg] jó lesz … „kármentő”-nek, ha még esztendeig viseli. (Vas Gereben)
kármentős.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT