karmester

Teljes szövegű keresés

karmester főnév
Az a személy, aki a zenekart, ritk. énekkart betanítja és vezényli. Frakkos karmester; világhírű karmester. A karmester meghajolva köszönte meg a tapsokat.  [Az emelvény] tetején a pesti hangászkarok egyik legnevezetesbikének karmestere állt. (Jósika Miklós) Az én fiam karmester … Szép nagy szakálla van … és prima viszta [= első látásra] dirigálja Wagnert. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): karmesterpálca; karmesterpult.
karmesteri; karmesterség.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT