kanyarodó
kanyarodó melléknév és m
I. melléknév Olyan, aki, amely kanyarodik (1–5). A balfelé kanyarodó országút; a folyó felé kanyarodó vándor.
II. főnév -t, -ja (népies) Az út v. folyó fordulata, kanyar (1). Megálltak az út kanyarodójában egy kicsit pihenni. Vágtatva nyargalt vissza …, amíg a predméri kanyarodóhoz ért. (Jókai Mór) A kanyarodóknál, ahol a folyó kibújt az árnyékból, ezüstös karikák, fehér halpénzek ringatóztak a folyó hátán. (Krúdy Gyula)
