instanciázik
instanciázik tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (irodalmi nyelvben) instanciáz (népies, régies)
Kérvény(eke)t, folyamodvány(oka)t ír, nyújt be (illetékes hivatalos helyre) v. szóbeli kérelemmel fordul hivatalos helyhez, személyhez; kérelmez, folyamodik. Hivatalokban instanciázik. Folyton instanciázni kellett, ha valamit el akart az ember érni. || a. (átvitt értelemben) A … falusi kiskirály … annyira magasan, annyira anyagi fölényben élt … – hogy már legfeljebb instanciázni lehetett előtte. (Móricz Zsigmond)
instanciázás; instanciázó.
