inspirál
inspirál tárgyas ige -t, -jon (választékos)
1. Vkit vminek a megtételére, végrehajtására, megalkotására, főként szellemi v. művészi alkotásra, tevékenységre késztet, ösztönöz; ihlet [1], lelkesít. Ő inspirálta ennek a regénynek a megírására. Szerelme dalra inspirálta. Ő inspirálta a festőt alkotásra. || a. Megalkotásában, létrejöttében sugalmaz, sugall vmit. Ő inspirálta ezt a támadó cikket. Férfialakjaimnak egy nagy galériáját édesapám inspirálta. (Móricz Zsigmond)
2. Vkit vmire inspirál: vmely érzést, érzelmet, hangulatot kelt benne; ösztönöz, késztet. A jó hír lelkesültségre, ujjongásra inspirálta a tömeget. || a. (határozó vonzat nélkül) Inspirál vkit: lelkesítő, ihlető, ösztönző, hangulatkeltő hatással van rá. Engem ez a zene nem inspirál.
inspirálás; inspirálható; inspiráló; inspirált.
