harmónium
harmónium főnév -ot, -a (zene)
Orgonához hasonló hangú, de alakjára nézve pianínószerű, billentyűs fúvóhangszer, amelyben a sípokat megszólaltató levegőt pedállal működésbe hozott fújtató szolgáltatja. Harmóniumon játszik. Hans … nagy zenebarát, aki a kaszárnyában harmóniumot tart. (Ambrus Zoltán) || a. Ennek hangja. A harmónium halkan kísérte az éneket. Szereti a harmóniumot. || b. E hangszeren való játék. Harmóniumot gyakorol, tanul.
