gondviselő
gondviselő [e] melléknév és főnév
I. melléknév (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan <személy>, aki vkinek, vminek a sorsát szívén viseli, gondját viseli v. gondot visel rá, törődik vele, segít rajta. Gondviselő anya, atya. De hiszem az istent, az árvát sem hagyja, Mert azért az árvák gondviselő atyja. (Arany János)
II. főnév -t, -je [e] Az, aki vkire, vmire gondot visel, felügyel. Felvilágosítá a leányt, hogy ő neki nem apja, csak gondviselője. (Jókai Mór) Három gondviselőt … kirendeltem az oroszlán mellé. (Móra Ferenc) || a. (vallásügy) Isten.
