gágog

Teljes szövegű keresés

gágog tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó)
1. <Liba, lúd> ismételten jellegzetes, erős, elnyújtott hangot hallat. A magasban gágognak a vadlibák.  Hallgat minden dalos madár: Csak – a beszédes liba gágog. (Arany János) Nekem egyik liba csak olyan liba mint a másik. Merőben fölösleges tűnődnöm azon, hogy melyik gágogjon az udvaromon. (Gárdonyi Géza)
2. (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben, tréfás, rosszalló) <Ember, főleg leány> hangosan, rendsz. feleslegesen és ostobán sokat beszél, fecseg. Ne gágogj már annyit!
gágogás; gágogó.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT