fullánkos
fullánkos melléknév -an, -abb, (régies, tájszó) fulánkos
1. Olyan <állat>, amelynek fullánkja van. Fullánkos darázs; fullánkos vipera. Gondolta Barangó: „szivem Ildikója, | Ne marjon a bánat fulánkos kigyója!” (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben) Mást alattomosan, ártó szándékkal bántó, másnak a gyengeségére kíméletlenül utaló <nyelv, megnyilatkozás>. Fullánkos beszéd, szó. Fullánkos megjegyzéseivel már többször feltűnést keltett. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, ritka, költői) Méreggel teli, mérgezett, mérgező <dolog>. Szeretlek most is, ah de keserűen Fulánkos a méz, mely szivembe szállt. (Madách Imre)
