forradásos
forradásos melléknév -an, -abb
1. Olyan <testrész, fa, gyümölcs>, amelyen forradás, sebhely van. Forradásos arc; forradásos öreg; forradásos fatörzs. || a. Olyan <sérülés>, amely úgy forrt be, hogy látható nyomo(ka)t, forradás(oka)t (2a) hagyott. Forradásos seb.
2. (nyelvtudomány) Forradásos ikerítés: olyan ikerszó, amely két önálló szóból alakult (pl. ázik-fázik, locspocs). || a. (nyelvtudomány) Forradásos összetétel; a mellérendelő összetételnek az a fajtája, mely rokon v. ellentétes jelentésű szók összeforradásából keletkezett (pl. jár-kel, tör-zúz, búbánat).
