fölösleg
fölösleg [e] főnév és határozószó felesleg [ë-ë-e]
I. főnév -et, -e [ë, e]
1. A tervezett, ill. előre megállapított szükségletnél nagyobb mennyiség vmiből. Gabonából nagy fölösleg termett. Fölösleggel rendelkezik. Ebből nagy fölöslegünk van. || a. (pénzügy) <(Költségvetési) mérlegben> az az összeg, amely fennmarad, ha a fedezet meghaladja a szükségletet; a bevételek javára mutatkozó különbözet. A költségvetés jelentős fölösleget mutat ki.
2. Maradék (1). A fölösleget eladta, felajánlotta.
II. határozószó (régies, irodalmi nyelvben) A kelleténél nagyobb mennyiségben; fölös mennyiségben, számban. Mit várjak a szép Vilmától, kinek | Minden van adva, tán fölösleg is, Csak, ami fő, a szív kegyelme nincs. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): árufölösleg; gabonafölösleg.
