félhang
félhang főnév
1. (zene) Két negyed értéket kitöltő hang. A 4/4-es ütemben két félhang lehet.
2. (zene) <A hétfokú hangsorban> a kis másodnak megfelelő távolság, ill. <a tizenkét fokú, kromatikus hangsorban> két szomszédos hang távolsága. || a. (zene) A hétfokú hangsorban nem szereplő, annak valamelyik hangjához képest ilyen távolsággal magasabb v. mélyebb, módosított hang, amely az alaphanggal és gyak. a skála több hangjával is rendsz. disszonánsan hangzik.
3. Félhangon: halk, gyenge, alig hallható, dünnyögő hangon. Csak úgy félhangon beszélgettek. Egyik ember odakint félhangon nótába kezd. (Tömörkény István) Fáradt halászok félhangon dudolnak. (Juhász Gyula)
félhangú.
