elbirtokol
elbirtokol tárgyas ige (jogtudomány)
<Vmely ingó v. ingatlan vagyontárgyat> hosszabb időn át békésen birtokol anélkül, hogy az a tulajdonos ez ellen tiltakoznék, és hogy ezt pörrel megtámadná. A rokonság elbirtokolta az árván maradt gyermek vagyonát.
elbirtokló; elbirtokolt.
