egybeállít
egybeállít tárgyas ige (ritka)
1. Összeállít (2–4). A szétszedett szekér részeit egybeállítja. Egybeállítottak egy különvonatot. Ki állította egybe a műsort?
2. Egy helyre, együvé állít. Dárdavetőt, íjászt külön egybeállit. (Arany János)
egybeállítás; egybeállító; egybeállított.
