dinasztikus
dinasztikus melléknév -an (régies írva: dynasticus is)
A dinasztia érdekeivel, céljaival kapcs., rájuk vonatk., őket segítő, támogató, előbbre vivő. Dinasztikus érdek(ek); dinasztikus háború, politika; dinasztikus érzelmű nemes. Dinasztikus szempontok vezették. [Magyarország] a bécsi dynasticus nagyravágyás vontató-kötelén rángattatik. (Kossuth Lajos) || a. A dinasztiát v. az uralkodót illető; uralkodói. Dinasztikus hatalom, jog.
