diktatúra
diktatúra főnév ..rát, ..rája
Általában erőszakra támaszkodó korlátlan hatalom.
1. (politika) Vmely osztály v. annak vmely szűkebb rétege által gyakorolt, erőszakra támaszkodó korlátlan politikai hatalom más osztályok elnyomására. Fasiszta diktatúra; burzsoá diktatúra v. a burzsoázia diktatúrája: a burzsoázia korlátlan politikai és gazdasági hatalma a tőkés rendszer fenntartására a proletariátus és a többi kizsákmányolt osztály fölött; a proletariátus diktatúrája: proletárdiktatúra. Csak az öntudatos proletárok diktaturája | vethet véget a burzsi kizsákmánylásnak örökre. (József Attila)
2. (politika) <Forradalom idején v. rendkívüli történelmi viszonyok közt> átmeneti (főleg katonai) parancsuralom. Napóleon diktatúrája.
3. (történettudomány) A diktátor (1, 3) korlátlan uralma; diktátori teljhatalom. Diktatúrára tör vki.
4. (rosszalló) <Kisebb-nagyobb közösségben> olyan rendszer, melyet vkinek vagy egy szűkebb csoportnak feltétlen engedelmességet követelő, ellentmondást nem tűrő erőszakos vezetése, irányítása jellemez. A szocializmusban megszűnik a férfiak diktatúrája a nők fölött. Iskolájában diktatúrát vezetett be.
5. (ritka, sajtónyelvi) Olyan állam, melyben erőszakra támaszkodó, korlátlan, rendsz. fasiszta hatalom uralkodik. A diktatúrák háborús készülődései.
6. (politika) Ilyen politikai rendszer ideje, időtartama; diktátorság. A náci diktatúra éveiben; Julius Caesar diktatúrája alatt.
Szóösszetétel(ek): proletárdiktatúra.
