dicsőít
dicsőít tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e] (választékos)
<Kiváló, jelentős tetteiért, kimagasló érdemeiért, nagyszerű tulajdonságaiért> elragadtatott hangon dicsér vkit, vmit: magasztal. A táj szépségét dicsőíti. Berzsenyi egyik ódájában Széchenyi Istvánt dicsőíti. Isten! … | Téged dicsőít a Zenith és Nadír. (Berzsenyi Dániel) [A] szerző, maga is székely, e kicsiny, de vitéz hegyi nép tetteit akarja dicsőíteni. (Arany János)
Igekötős igék: feldicsőít; megdicsőít.
dicsőített; dicsőítő; dicsőíttet.
