derülés
derülés [e] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
1. A derül igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi derül (1), a felhőzet felszakadozása, napsütéses idő bekövetkezése. Közeli derülés várható. || a. (átvitt értelemben) Tavaszi szelek dudolnak: Holnap már derülés jöhet. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Nyomott, borús kedélyhangulatnak derűsebbre, bizakodóbbra változása. Kirándulás a zöldbe családommal … Talán ennek köszönöm kedélyem némi derűlését. (Arany János)
derüléses; derülési.
