csüggeteg
csüggeteg [e-e] melléknév -en, -ebb [ë, e] (választékos)
Könnyen, hamar elcsüggedő, lelki erejében, elhatározásában gyorsan lankadó, csüggedésre hajlamos <személy, lelkialkat>. Hejh barátom, … Víg, komor, vagy csüggeteg vagy, Csak igyál. (Vörösmarty Mihály) Hány rossz éven át Vonszolja még a csüggeteg utód Sötét parancsok konok csapatát? (Tóth Árpád) || a. Ilyen személyre, lelkiállapotra valló, csüggedést mutató <külső v. megnyilatkozás>. Csüggeteg hang, mélázás, tekintet. Mint egy alélt vándor, midőn fele utján Csüggeteg szemmel néz hátra, majd előre: … Hadd nézzek a multra, nézzek a jövőre. (Arany János)
csüggetegség.
