csúfít
csúfít ige -ott, -son; -ani v. (ritk.) -ni
tárgyas (Folyamatosan) csúffá, csúnyává tesz. Egy kettes csúfítja a bizonyítványát. Sok szeplő csúfítja az arcát. Vézna …, nem állja ki a hadi fáradságot, csak a sereget csúfítaná. (Mikszáth Kálmán) || a. (tárgy nélkül) Az irigység csúfít.
Igekötős igék: elcsúfít.
csúfítás; csúfító; csófított.
